Egy ágyban az egészséggel - sinka miléna

Behunyom a szemem.

Kimondom a szót: „hálószoba”. Először egy ódon várkastély hatalmas terméskövekkel kirakott helyisége jelenik meg előttem, sötét, faragott, baldachinos ággyal. Az ablakok kicsik, alig szűrődik be fény rajtuk. Az inas gyertyával a kezében közlekedik, a hófehér paplant alaposan megcsapkodja, mielőtt az uraság megérkezik földig érő hálóingében, pomponos hálósipkával a fején.

A következő jelenetben szikrázóan fehér, csipkés ágyneművel megvetett ágyat látok, s óriási, világos ablakokat. Egy fiatal nő feldobja a párnát a levegőbe, lágyan megpaskolja, miközben lassan szállingóznak alá az elszabadult pihetollak. A nehéz, nyikorgó spalettát behúzza, kibújik a papucsából, majd álomra hajtja a fejét.

A harmadik képen egy japán szoba tárul a lelki szemeim elé. A ház ura elnyújtóztatja fáradt tagjait a tatamira (gyékénypadlózat) helyezett futonon. Szemét lehunyva mélyet szippant a levegőből. Érzi a rizspapír, a fa és a gyékény friss illatát.